• strict warning: Declaration of calendar_plugin_display_page::options_submit() should be compatible with views_plugin_display_page::options_submit(&$form, &$form_state) in /home/keletibakony/public_html/kisalfoldilife.hu/sites/all/modules/calendar/includes/calendar_plugin_display_page.inc on line 297.
  • strict warning: Declaration of calendar_plugin_display_page::options() should be compatible with views_object::options() in /home/keletibakony/public_html/kisalfoldilife.hu/sites/all/modules/calendar/includes/calendar_plugin_display_page.inc on line 297.
  • strict warning: Declaration of calendar_plugin_display_block::options() should be compatible with views_object::options() in /home/keletibakony/public_html/kisalfoldilife.hu/sites/all/modules/calendar/includes/calendar_plugin_display_block.inc on line 78.
  • strict warning: Declaration of calendar_plugin_display_attachment::options_submit() should be compatible with views_plugin_display_attachment::options_submit(&$form, &$form_state) in /home/keletibakony/public_html/kisalfoldilife.hu/sites/all/modules/calendar/includes/calendar_plugin_display_attachment.inc on line 242.
  • strict warning: Declaration of calendar_plugin_display_attachment::options() should be compatible with views_object::options() in /home/keletibakony/public_html/kisalfoldilife.hu/sites/all/modules/calendar/includes/calendar_plugin_display_attachment.inc on line 242.
  • strict warning: Declaration of date_handler_field_multiple::pre_render() should be compatible with content_handler_field_multiple::pre_render($values) in /home/keletibakony/public_html/kisalfoldilife.hu/sites/all/modules/date/date/date_handler_field_multiple.inc on line 185.
  • strict warning: Declaration of calendar_view_plugin_style::options() should be compatible with views_object::options() in /home/keletibakony/public_html/kisalfoldilife.hu/sites/all/modules/calendar/includes/calendar_view_plugin_style.inc on line 173.

Élővilága

A gönyűi homokvidék

A Gönyűi homokvidék kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület elsősorban a kisalföldi meszes homokpuszta megmaradt élőhely- fragmentumainak védelmét biztosítja. A homokpuszta egykor Győrtől egészen Esztergomig húzódott, mára azonban jelentős része megsemmisült. A pusztulás okaként érdekes módon a kialakulásban komoly szerepet játszó Duna jelölhető meg, hiszen a folyó mindig vonzotta az emberi civilizációt. A gyorsan terjeszkedő települések, a mezőgazdasági művelés fejlődése, a termőhelyek változása és az esetenként ésszerűtlen erdősítés néhány évszázadon belül szinte teljesen megsemmisítette ezt a különös és élővilágában rendkívül gazdag élőhelytípust.

A kisalföldi meszes homokpuszta növényzete elsősorban azokon a területeken maradhatott fenn, amelyek valamilyen okból el voltak zárva a fent említett területhasználatoktól.

Ilyenek például az egykori és a jelenlegi katonai használatú területek. A katonai használat
természetvédelmi megítélése az elmúlt évtizedekben sokat változott és ma már kétségtelen, hogy a honvédelmi használat hozzájárult ezen területek természeti értékeinek fennmaradásához. A jövő legfontosabb kérdése, hogy biztosítható-e hosszú távon a természetvédelem és a honvédelem együttélése a megmaradt természeti
értékekben gazdag területeken.

A Gönyűi homokvidék kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület növényvilága a kisalföldi flórajáráshoz (Arrabonicum) tartozik. A klimatikus és talajtani adottságoknak megfelelően e vidék egykori természetes növényzete homoki erdőssztyepp volt.
A pusztai tÁrvalányhaj (Stipa)ölgyesek (Populo-Quercetum) erdőfoltjait ligetes megjelenésű nyáras-borókások (Junipero-Populetum), nyílt homoki gyepek és zárt homoki sztyepprétek (Festucetalia valesiacae) tarkították. Az erdőssztyepp jelenlegi füves pusztái az emberi megtelepedést
kísérő erdőirtások és a későbbi legeltetés nyomán terjedhettek ki. A terület környezetében
elsősorban ember által jelentősen befolyásolt élőhelyeket találunk. Ezek zömmel mezőgazdaságilag művelt területek, kiskertek, illetve települések. A Gönyűi homokvidék kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen jelenlegi ismereteinkPókbangó (Ophrys sphegodes)
szerint két közösségi jelentőségű növényfaj, a homoki nőszirom és a balti szegfű fordul elő. Ezeken kívül, további 27 védett és 1 fokozottan védett növényfaj előfordulása ismert, azonban a nyári füzértekercs nemcsak a területről, hanem az egész országból kipusztult napjainkra. A fokozottan védett pókbangónak mindössze két kisebb állománya
(kb. 100 tő) ismert a környéken. A védett növényfajok közül gyakorinak tekinthetTavaszi hérics (Adonis vernalis)ő a pusztai árvalányhaj, amely egyes gyepekben tömeges, társulásalkotó faj.  A homoki gyepekben nagyobb mennyiségben fordul elő a tavaszi hérics, a csajkavirág, a homoki fátyolvirág és a kései szegfű, ritkábban találkozhatunk a homoki vértővel, a henyeboroszlánnal vagy a fekete kökörcsinnel. Az orchideák közül a legnagyobb mennyiségben az agárkosbor fordul elő, de több helyen találkozhatunk a sömörös kosborral és a poloskaszagú kosborral is.

Kifejezetten ritka, egy-egy helyen előforduló faj a fehér madársisak és a homoki vértő. A homokbuckák közötti egykori láprétekről tanúskodik a vitézkosbor előfordulása, a mesterséges mélyedésekben pedig ritkán, de előfordul a mocsári nőszőfű.
Szarvasbogár (Lucanus cervus)A terület állatvilága korántsem tekinthető feltártnak, a közelmúltban még tudományra nézve új fajt is írtak le a területről! A közösségi jelentőségű fajok közül a homokpusztagyepekhez kötődik a magyar futrinka, melynek ez a terület az ismert legnyugatibb előfordulása.

A napsütötte, több száz éves tölgyekhez kötődik a szarvasbogár és a nagyhőscincér. A közösségi jelentőségű madárfajok közül a hazánkban fokozottan védett fekete gólyát lehet kiemelni. A területen nagy számGyurgalag (Merops apiaster)ban fordulnak elő a hazai jogszabályok által védett, vagy fokozottan védett fajok. A homoki gyepekhez kötődő fajok közül a zöld gyík, a fürge gyík vagy az imádkozó sáska emelhető ki. A meredek homokfalak fészkelője a parti fecske és a fokozottan védett gyurgyalag.

Az erdőEurópai Mókus kicsinyével (Sciurus vulgaris)s foltok szegélyében gyakran találkozhatunk a farkasalmalepkével, a nyuszttal vagy a mindenki által ismert mókussal. A természetes erdőkben balkáni fakopáncs fészkel, a fák repedéseiben pedig a rőt korai denevér talál búvóhelyet. A terület, részben mesterségesen kialakult, vizes élőhelyein szintén gazdag élővilág található. A gyakran csak időszakos vízállásokban a kétfoltos szitakötő mellett a levelibéka, a zöld varangy és a barna ásóbéka talál szaporodóhelyet.

Az erdős foltok szegélyében gyakran találkozhatunk a farkasalmalepkével, a nyuszttal vagy a mindenki által ismert mókussal. A természetes erdőkben balkáni fakopáncs fészkel, a fák repedéseiben pedig a rőt korai denevér talál búvóhelyet. A terület, részben mesterségesen kialakult, vizes élőhelyein szintén gazdag élővilág található. A gyakran csak időszakos vízállásokban a kétfoltos szitakötő mellett a levelibéka, a zöld varangy és a barna ásóbéka talál szaporodóhelyet.